Rómeó és Júlia
Előadásunk a klasszikus szerelmi történet formabontó újragondolása, Shakespeare legismertebb művének reneszánsza.
Előadásunk a klasszikus szerelmi történet formabontó újragondolása, Shakespeare legismertebb művének reneszánsza.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 7. szombat, 19:00
William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Olvasópróba: 2022. január 27.
Bemutató: 2022. március 18.
„Két nagy család élt a szép Veronába, ez lesz a szín, utunk ide vezet. Vak gyűlölettel harcoltak hiába, s polgárvér fertezett polgárkezet. Vad ágyékukból két baljós szerelmes rossz csillagok világán fakadott, és a szülők, hogy gyermekük is elvesz, elföldelik az ősi haragot. Szörnyű szerelmüket, mely bírhatatlan, szülők tusáját, mely sosem apad, csak amikor már sarjuk föld alatt van: ezt mondja el a kétórás darab. Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz, és ami csonka itten, az egész lesz.”
A szerelem, a szerelmi szenvedély, az érzelmek szabadságának hirdetése igazi reneszánsz téma. A reneszánsz szó jelentése: “újjászületés”. Ez egyrészt az antik kultúra újjáélesztését jelenti, másrészt a sajátos nemzeti jellegek előtérbe helyezését az egyetemes középkorral ellentétben. A mű tragikumát az adja, hogy az igazi értékeket – tisztaságot, őszinte érzelmeket, szabadságvágyat – magukban hordozó főhősöket kíméletlenül elpusztítják a régi, megkövült feudális erkölcsök és a gyűlölködés.
Szereposztás:
Rómeó, Montague fia................................................................ Rohonyi Barnabás, Koltai-Nagy Balázs
Júlia, Capuleték lánya............................................................... Kovács Vecei Fanni e.h., Horváth Alexandra
Escalus, Verona hercege.......................................................... Märcz Fruzsina
Mercutio, a herceg rokona, Rómeó barátja............................... Orth Péter, Szemenyei János
Benvolio, Montague unokaöccse, Rómeó barátja..................... Koller Krisztián
Paris gróf, a herceg rokona....................................................... Lakatos Máté
Capulet, a Capulet család feje.................................................. Sipos Imre
Capuletné.................................................................................. Hajdú Melinda
Tybalt, Capuletné unokaöccse.................................................. Koltai-Nagy Balázs, Orth Péter
Dajka......................................................................................... Jankovics Anna
Lőrinc barát............................................................................... Gyuriska János, Kovács Lehel
Montague.................................................................................. Fazakas Géza
Montague-né............................................................................. Szegvári Júlia
Péter, Júlia dajkájának szolgája................................................ Aradi Imre
János barát............................................................................... Sirkó László
Rozalin...................................................................................... Nagy Adrienn, Rimár Izabella
valamint a színház balett-tagozata (Kecskeméti City Balett) és énekkara
A patikus hangja felvételről: Kiss Jenő
Fordító: Varró Dániel
Rendező: Szente Vajk
Zeneszerző: Szemenyei János
Zenei vezető: Károly Kati
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Súgó: Arató Andrea
Ügyelő: Berki Zoltán, Csitári Tamás
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Richard Wagner PARSIFAL Színpadszentelő ünnepi játék három felvonásban, német nyelven, magyar, angol és német felirattal
Radina Dace / Pjotr Iljics Csajkovszkij KISHATTYÚK TAVA Gyerekelőadás óvódásoknak és kisiskolásoknak
Gustav Mahler VIII. SZIMFÓNIA Koncertszerű előadás latin és német nyelven, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!