Vonzások és választások
Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével;
A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. szeptember 20. szombat, 19:45
Láng Dorottya (Judit)
Cser Krisztián (Kékszakállú)
Duda Éva Társulat
vezényel: Fischer Iván
„Hol a színpad? Kint-e vagy bent?” – kérdezi a regös A kékszakállú herceg vára prológjában. A dilemma Bartók mindhárom egyfelvonásosában – a most megszólaló művek mellett A fából faragott királyfiban is – megjelenik, hiszen amit látunk és hallunk, valójában mindig belső dráma. A férfi és nő lelkületét és kapcsolatát boncolgató zenei tanmesékből elsőként a szerző egyik legkedvesebb műve, A csodálatos mandarin testi-lelki kérdéseket feszegető cselekménye elevenedik meg a Duda Éva Társulat közreműködésével. A szünet után a férfilélek legmélyebb bugyraiba szállunk alá: a Kékszakállú bőrébe bújó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Cser Krisztián és a Juditot megformáló, világszerte méltatott Láng Dorottya nyitja ki a zenetörténet hét leghíresebb ajtaját.
„Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak” – kezdi A csodálatos mandarin történetének leírását Bartók Béla. Lengyel Menyhért rémmeséjében az apacsok nem tudják ellátni a két szegény férfi után érkező tehetős kínai baját, aki szerelmével ostromolja a lányt. Fojtogatás, karddöfés és akasztás sem segít. Végül a lány megadja a mandarinnak, amire vágyik, mire az holtan esik össze. Bartók egyfelvonásosa 1926-os kölni ősbemutatóján botrányt kavart, a polgármester a nyílt színen ábrázolt orgazmus miatt betiltotta a további előadásokat. A témán túl progresszív a zene is. Bartók elszakad a klasszikus tonalitástól, és kifejezőeszközként alkalmazza a disszonanciát. Előtérbe helyezi az ütősöket, szokatlan szólamot ír a fúvósoknak, vad, ritmikus, pulzáló hangzással ábrázolja a történetet – legalábbis zeneileg. Ami a látványt illeti: a 2023-as nagy siker után a közönség ezúttal is a lendületes és merész koreográfiáiról ismert Duda Éva Társulat táncosainak értelmezésében tekintheti meg a pantomimot.
Ugyancsak repertoárdarab A kékszakállú herceg vára, amely Bartók első színpadi műve. A gyakran asszonyfaló szörnyetegként ábrázolt Kékszakállt 1440-ben ítélték halálra több feleség meggyilkolása miatt. Ezt az igaz történetet dolgozta fel többek közt az író Balázs Béla is, aki művével a „székely népballadák dramatikus fluidumát” kívánta „színpadra nagyítani”. Bartók figyelmét felkeltette a ballada filozófiai mélysége, a lélek rejtelmeinek e szép ábrázolása, így operát komponált belőle. A művet 1911-ben a Lipótvárosi Kaszinó játszhatatlannak ítélte, az operaházi bemutatóra egészen 1918-ig kellett várni. A Kékszakállúnak látszólag két szereplője van, ám Judit és a herceg mellett nem szabad megfeledkezni a három régi asszonyról, a darabot prózával bevezető regösről, valamint a zene által életre kelő, egy alkalommal fel is sóhajtó várról sem. A hét ajtó mint hét szimfonikus tétel követi egymást: a kínzókamra, a fegyveresház, a kincseskamra, a virágoskert, a fényes birodalom, a könnyek tava és a régi asszonyok terme jellegzetes disszonanciákkal, finoman kikevert hangszínekkel és bámulatos hangnemtervvel kap egyedi, mégis egységbe simuló karaktert.
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar nyelvű túrák is elérhetőek. Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre vitelében, akik mindketten a hagyomány és az újítás ötvözésével tárják fel a darabokban rejlő lehetőségeket a 21. század közönségének.
Rudi van Dantzig – Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij A HATTYÚK TAVA Klasszikus balett három felvonásban
Richard Wagner PARSIFAL Színpadszentelő ünnepi játék három felvonásban, német nyelven, magyar, angol és német felirattal
Giacomo Puccini BOHÉMÉLET Opera négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
