Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. május 7. kedd, 19:30
Műsor:
Oláh Kálmán: Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band /
Andrew Lloyd Webber: Requiem
Közreműködik:
Miklósa Erika – szoprán /
László Boldizsár – tenor /
Oláh Kálmán – zongora /
Balázs Elemér – dob /
Barcza Horváth József – bőgő /
Bacsó Kristóf – szaxofon /
Dés András – ütőhangszer /
Lautitia Gyermekkar tagjai /
Kodály Kórus Debrecen /
Kodály Filharmonikusok Debrecen /
Vezényel: Kovács László
Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. Számos elismerése és kitüntetése közül a legjelentősebb a Thelonious Monk Nemzetközi Jazz Zeneszerzői Verseny 2006-ban elnyert nagydíja. Concerto for Jazz Orchestra című kompozícióját 2001 februárjában mutatta be a Magyar Rádió a Budapest Jazz Orchestra előadásában. Ennek a műnek az átdolgozása a Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band, mely először 2006-ban került közönség elé, a Miskolci Szimfonikusok közreműködésével. Azóta több helyszínen is nagy sikert aratott a darab, főleg újdonságával meghódítva a közönséget. A kritika is elismerően írt Oláh Kálmán concertójáról, „igazán eredeti kompozíciónak” nevezve azt, melyben Bartók illetve Stravinsky dallam- és harmóniavilága nyer egyedi, friss újraértelmezést.
Andrew Lloyd Webber, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Macskák, az Evita világsikerű szerzője – a rockopera műfajának fejedelme – 1985-ben meghökkentő új darabbal állt a közönség elé. Nagyszabású gyászmisét, requiemet komponált, melynek liturgikus és klasszikus zenei gyökerei évszázadokra vezethetők vissza. Webbert a hattételes, félóra időtartamú Requiem megírására két esemény késztette. Édesapjának 1982-ben bekövetkezett halála, illetve egy újsághír a New York Times-ból egy kambodzsai fiú tragédiájáról. Az egyházzenének egyébként fontos szerepe volt Webber zenei fejlődésében, korábban is komponált kisebb szakrális darabokat. A Requiemet a hagyományos latin szövegre írta, melyben a vegyeskar és zenekar mellett szoprán, tenor és fiúszoprán szólistát alkalmaz. Hangvételében ötvöződnek a klasszikus hagyományok a popzenére jellemző dallamfordulatokkal és egyszerűbb formai megoldásokkal. „Nem tudom, milyen helyet foglal majd el művem a mai zenében, de számomra összes szerzeményeim közül ez a legszemélyesebb.” – nyilatkozta Webber az ősbemutatót követően.
A mostani előadásban közreműködő Kodály Kórust szoros kapcsolat fűzi Webber Requiemjéhez. Nem csupán azért, mert az eltelt harminc év során többször is alkalmuk volt előadni a darabot. Büszkék lehetünk rá, hogy az ősbemutató után két évvel – 1987 júliusában – a Requiem Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lezajlott hazai premierjének is részese volt kiváló énekkarunk. London után a magyar fővárosban szólalt meg Európában először Webber Grammy-díjas Requiemje.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
„Hunyadi Jánosból világot jelentő harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra – Hunyadi Lászlóból "csak" opera.
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel…
Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven
„Az elemeknek és szíveknek szörnyű viharzását zártam bele, amely csak fokozatosan nyugszik le Brünhilda csodás álmáig” – írta Wagner Liszt…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
