Impressziók
Műsor:
Weber: A bűvös vadász – Nyitány
Lalo: Spanyol szimfónia, op. 21.
Mendelssohn: I. (c-moll) szimfónia
több
Műsor:
Weber: A bűvös vadász – Nyitány
Lalo: Spanyol szimfónia, op. 21.
Mendelssohn: I. (c-moll) szimfónia
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 13. kedd, 19:00
Közreműködik: Pusker Júlia – hegedű / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Bényi Tibor
Carl Maria von Weber 1817 és 1820 között komponálta a német romantikus operai műfaj kezdetének tekintett A bűvös vadász című operáját. Forrása egy német népi legenda, amely a Faust-történet egyik variánsa. A vadász bűvös puskagolyókért cserébe eladja lelkét az ördögnek, ám utolsó lövésnek az ördög lesz az ura. A darabot valójában daljátéknak kellene neveznünk, hiszen az egyes zeneszámok között dialógusok viszik tovább a cselekményt. Saját korában szinte senki sem tudta kivonni magát a Bűvös vadász hatása alól, Berliozt, Wagnert és Lisztet foglalkoztatta a mű partitúrája. A darab meseszerű vadregényes romantikája, természeti környezete varázslatos zenével társul. Bár nyitánya az opera részleteiből idéz, mégsem potpourri-jellegű szerkesztés, inkább a külső és belső, valóságos és lelki – dráma elemek szimfonikus előlegezése, az operában egymással szembeforduló jó és rossz küzdelmét jeleníti meg, amelyben végül a jó kerekedik felül. A lassú bevezetőt sejtelmes moll zene indítja, majd természeti kép tárul elénk, melyben a kürtök a német erdő, a vadászat hangját közvetítik. Ezután vonóstremoló felett szenvedélyes dallam bontakozik ki. A gyors főrészben viharos, nyugtalan, lüktető moll zenét hallunk a kétségek közt vergődő Max első felvonásbeli áriájából. Ellenpólusaként a vadászok kürtjele után a vonóskar Agathe második felvonásbeli szerelmes áriáját idézi, hogy aztán a szerelem (dúr hangnemben) győzedelmeskedjék a gonosz (moll) felett.
Édouard Lalo 1874-ben komponált Spanyol szimfóniája megtévesztő címe ellenére inkább hegedűverseny, mint valódi szimfónia. Ez a szerző talán leghíresebb műve, a hegedűrepertoár egyik alapdarabja. A mű öt tétele a spanyol zenei karakter különböző aspektusait tükrözi. Az Allegro nyitótétel élénk és ritmikailag vibráló témát mutat be, amely lehetőséget ad a szólista számára, hogy technikai képességeit bemutathassa. A Sérénade (Andante) tétel lírai kontrasztot alkot az elsővel, mélyen kifejező témájával a romantikus szerenádokat idézi. A következő Intermezzo (Allegro) szakasz játékos és élénk, az izgalom és az ünnepélyesség érzetét kelti. A negyedik tétel megkapóan szép hegedűszólójával egy elmélyültebb hangulatba tér vissza. Az energiával és lendülettel teli Rondo (Allegro) zárótétel ragyogó befejezése a műnek, amely a spanyol fandangóra és a zapateadóra emlékeztető ritmikus mintákkal híven tükrözi szerzőjének kettős – spanyol és francia – identitását.
Felix Mendelssohn-Bartholdy életművében a szimfónia műfajának két vonulata van jelen. Kamaszkori, vonósokra írott tizenhárom opusza mellett összesen öt, klasszikus értelemben vett szimfóniát komponált, melyek közül a legismertebbek a Skót-, az Olasz-, és a Reformáció alcímű darabok. A legkevésbé játszott az I. c-moll szimfónia, pedig lenyűgöző mű, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Mendelssohn mindössze 17 éves volt, amikor komponálta. A Beethoven hatását tükröző első tétel a vonósok erőteljes témájával kezdődik, amely az egész szimfónia során visszatér. A második, Andante tétel lírai jellegével markáns kontrasztot alkot az előzővel. Témái inkább dalszerűek, a zenekar különböző szekciói között váltakoznak. A harmadik tétel egy kecses Menuetto, amely ismét a klasszikus hagyományt tükrözi. A szimfónia egy élénk és lendületes fúgával zárul, amely megmutatja Mendelssohn ellenpontozásban való jártasságát, ugyanakkor bizonyítja a fiatal szerző drámai formálás iránti érzékét is.
– baljos –
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
A barokk zene két óriása találkozik az adventi időszakban az OPERA Zenekar és Énekkar előadásában. Bach jól ismert Magnificatjának eredeti, Esz-dúr hangnemben íródott változatát maga a szerző egészítette ki kifejezetten az ünnepkörhöz illeszkedő részekkel. Händel Messiása szintén elengedhetetlen része a karácsonyi várakozásnak.
A legjelentősebb nemzetközi szaklapok és versenyek által számtalan alkalommal az év énekesnőjének nevezett Diana Damraut Franco Zeffirelli 1983-as Traviata-filmfeldolgozása inspirálta, hogy operai pályára lépjen.
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára Opera IC Audiofil sorozat
Giuseppe Verdi MACBETH Opera négy felvonásban, két részben, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Gustav Mahler VIII. SZIMFÓNIA Koncertszerű előadás latin és német nyelven, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!