Heinrich von Kleist:
Homburg herceg
fordította: Tandori Dezső
Frigyes brandenburgi választófejedelem az országába betörő svédek ellen vív háborút. Homburg herceget, a lovasság fiatal és öntörvényű parancsnokát, a két csata közti pihenőben, a kastélykertben találják, ahol alvajáróként babérkoszorút fonva, dicsőségről álmodik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Mandag, 26. April 2010 19:00
Frigyes hirtelen ötlettől vezérelve a koszorút nevelt lánya, Natalie hercegnő kezébe adja, hogy ő tegye azt az álmodó Homburg fejére. A herceg izgatottan kap a lány után, és észrevétlen lerántja annak kesztyűjét. Felébredve azt hiszi, csak álmodta az egészet, de a kezében ott a kesztyű. Homburg herceg álma nyomába ered: másnap rohamot indít – a fejedelem tiltó parancsa ellenére – és győz. Mi a fontosabb: a törvény vagy a győzelem?
Kleist drámája titokzatos, mint a herceg álma. Szereplői szélsőséges érzelmek és idegállapotok kiszolgáltatottjai. A világ, amelyben élnek, bár részeiben ésszerűnek tűnik – egészében tébolyítóan átláthatatlan. Szerelem, hatalom, háború, politika – mindez csak háttér egy sokkal nagyobb történethez az ember beteljesülhetetlen vágyáról, hogy eggyé váljon a világmindenséggel.
Díszlet: Izsák Lili, Dömötör András
Jelmez: Izsák Lili
Dramaturg: Gáspár Ildikó
Mozgás: Fejes Kitty
Zene: Futó Balázs
Zenész: Ölveti Mátyás
Fény: Pető József
Szcenikus: Kövesy Károly
Jelmezassziszten: Weigand Lívia
Súgó: Kanizsay Zita
Ügyelő: Berta Tamás
A rendező munkatársa: Tóth Péter
Rendező: DÖMÖTÖR ANDRÁS
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett…
„Hunyadi Jánosból világot jelentő harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra – Hunyadi Lászlóból "csak" opera.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
