Színművész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező.
A Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja.
Már gyermekkorában magába szívhatta a művészetek, a színház szeretetét. Édesanyja MÁV-tisztviselőként dolgozott és[6] a szülők korai válása után nehéz sorban, szegénységben, nevelte fel őt…
Der er p.t. ingen forestillinger
Színművész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező.
A Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja.
Már gyermekkorában magába szívhatta a művészetek, a színház szeretetét. Édesanyja MÁV-tisztviselőként dolgozott és[6] a szülők korai válása után nehéz sorban, szegénységben, nevelte fel őt és a nővérét. Kisgyermekként a Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskolába járt, az érettségit 1962-ben tette le a budapesti Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1966-ban végezte el Várkonyi Zoltán osztályában. (Várkonyi még gimnazista korában figyelt fel Husztira egy iskolai rendezvényen, ő tanácsolta később a felvételinél korábbi teljesítményét látva, hogy rendező helyett inkább színész legyen.) Ádám Ottó hívására a Madách Színházhoz szerződött, melynek 2007-ig volt a tagja. Ezen időszak alatt több mint 70 prózai darabot játszott, kedvencei és legnagyobb kihívásai a Shakespeare színdarabok voltak. A színdarabokat külföldi turnékra is elvitték, Salzburg, Szentpétervár, Moszkva, Varsó színházaiban is nagy sikert arattak.
A játék mellett a tanítás is élete részévé vált, 1974-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola, majd 1982-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 1988 és 2010 között a színész főtanszak vezetőjeként dolgozott. 1989–1994 között a Madách Kamara művészeti vezetője volt, de közben a filmszerepek is megtalálták. Több mint 100 tévé- és játékfilm szereplője volt, neves filmje volt például a Várkonyi Zoltán által 1976-ban rendezett nagy sikerű „Fekete gyémántok”. Az Őrjárat az égen című, a Magyar Néphadsereg életét bemutató négyrészes filmsorozat pedig általános ismertséget hozott számára. 1994–2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Akkoriban több nemzetközi fesztivál megrendezése is a nevéhez fűződött: 1992-ben Madách: Az ember tragédiája, 1994-ben Molnár Ferenc színháza, 1996-ban, Shakespeare: A művészképzés nemzetközi nyelve és 1998-ban, Híd a közös színjátszáshoz címmel. A fesztiválok, valamint magas szintű vezetői pozíciói révén erős kapcsolatok születtek külföldi egyetemek színész tanszakaival, úgymint, a virginiai, texasi, tennessee-i, minnesotai, valamint európai városok (London, Cardiff, Helsinki, Párizs, Lipcse stb.) drámaképző intézeteivel.
1999-ben DLA fokozatot szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti egyetem professor emeritusa lett. 2002-ben Görgey Gábor, az akkori kultuszminiszter kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává, s bár szakmailag rátermett volt, a feladat politikai tartalma miatt nem töltötte ki mandátumát; egy hét után lemondott.
2003 óta a Soproni Petőfi Színház színésze, majd 2007-től művészeti tanácsadója 2012-ig. 2008-tól a Turay Ida Színház társulatának tagja, egyik rendezője.
Díjak, elismerések:
SZOT-díj (1972)
Jászai Mari-díj (1974)
Kossuth-díj (1978)
Érdemes művész (1983)
Erzsébet-díj (1990)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)
Apáczai Csere János-díj (2002)
Hevesi Sándor-díj (2003)
Kiváló művész (2004)
MTA Pázmány Péter felsőoktatási díj (2006)
Prima díj (2006)
Kálmán Imre-emlékplakett (2006)
Selmeczi Roland-emlékgyűrű (2010)
Vastaps-díj (2013)
Tolnay Klári-emlékérem (2014)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014)
A Nemzet Művésze (2014)
Hegyvidék díszpolgára (2016)
Madách-díj (2017)
Magyar Corvin-lánc (2018)
Bessenyei Ferenc-díj (2019)
A Magyar Filmakadémia életműdíja (2022)
Szerepeiből:
Ibsen: Peer Gynt (Peer Gynt)
Shakespeare:
- Hamlet (Hamlet, Polonius)
- Othello (Jago)
- Lóvá tett lovagok (Don Armando)
- Vízkereszt, vagy amit akartok (Böffen Tóbiás)
- Lear király (Lear király)
- A makrancos hölgy (Petruchio)
- Szentivánéji álom (Demetrius)
- Troilus és Cressida (Hector)
Hubay Miklós – Vas István – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Viktor)
Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)
Csehov: Három nővér (Versinyin)
- Ványa bácsi (Asztrov)
- Sirály (Trepljov)
Szomory: II. Lajos (II. Lajos)
Sütő: Csillag a máglyán (Szervét Mihály)
Shaw:
- Pygmalion (Higgins)
- Sosem lehet tudni (Valentine, fogorvos, Walter a főpincér)
- Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (Aubrey, a betörő)
Madách: Az ember tragédiája (Lucifer, az Úr)
Háy: Isten, császár, paraszt (Zsigmond)
Topor: A bolond (Aaron Levinsky)
Szabó Magda:
- A csata (IV. Béla)
- A meráni fiú (IV. Béla)
- Az érseki palota mennyezete (Sigmund)
- Édes fiaim (Joe Keller)
Molnár Ferenc:
- A testőr (színész)
- Az ördög (az ördög)
- Az üvegcipő (Sipos)
Clark: Mégis, kinek az élete (Ken Harisson, a beteg)
Slade: Válás Kaliforniában (Michael)
Miller:
Greene–Havergal: Utazások nénikémmel (Henry Pulling)
Molnár–Kocsák–Miklós: A vörös malom (Magister)
Scribe: Egy pohár víz (Bolingbroke herceg)
Joseph Stein–Jerry Bock–Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn (Tevje)
Müller Péter–Tolcsvay László–Müller Péter Sziámi: Isten pénze (Ebenézer Scrooge)
Makszim Gorkij:
- Éjjeli menedékhely (Vaszka Pepel)
- Kispolgárok (Tyetyerev)
Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony (Báró Tarpataky)
Játékfilmek:
A kőszívű ember fiai (1964); És akkor a pasas… (1966); Harlekin szerelmese (1966);
Apa–Egy hit naplója (1966); Változó felhőzet (1966); Lássátok feleim! (1967); Fiúk a térről (1967);
Imposztorok (1969); Az alvilág professzora (1969); Gyula vitéz télen-nyáron (1970);
A gyilkos a házban van (1970); Szerelmi álmok 1-2. (1970); Szerelmesfilm (1970) – Bálint Karcsi
Csárdáskirálynő (1971); Fuss, hogy utolérjenek! (1972); Harminckét nevem volt (1972); Utazás Jakabbal (1972)
Csínom Palkó (1973); Ártatlan gyilkosok (1973); Ámokfutás (1974); A királylány zsámolya (1976);
Fekete gyémántok 1-2. (1977); Csillag a máglyán (1978); Naplemente délben (1980);
Az élet muzsikája - Kálmán Imre (1984); Alibi (1993)
Tévéfilmek:
Szentivánéji álom (1967); Két nap júliusban (1968); Bors 1-15. (1968); A sofőr visszatér (1968); A kormányzó (1968)
Az ember tragédiája (1969); Őrjárat az égen 1-4. (1970); A fejedelem (1970); Kisasszonyok a magasban (1970)
Rózsa Sándor 1-6. (1971); A gyáva (1971); Asszonyok mesélik (1971); A tetovált nő (1971); Peer Gynt (1971)
A vasrács (1971) Az ördög cimborája (1973); Csehov: Sirály (1973); Sosem lehet tudni (1974); Aranyborjú (1974)
Ámokfutás (1974); Örökzöld fehérben és feketében (1974); Utas és holdvilág (1974); Krémes (1974); Othello (1975)
Gellérthegyi álmok (1975); Forduljon Psmithhez (1975); Az áruló (1975); A szélhámos (1975); A szerző persze őrült (1976)
Hungária Kávéház (1976); Peer Gynt (1977); Kézről kézre (1977); A két Bolyai (1978); Bolondok bálja (1978)
Bodnárné (1978); Dániel (1979-tévésorozat); Spanyol Izabella (1979); A meráni fiú (1980); Lóvátett lovagok (1980)
A különc (1980); A farkas (1980); Krétarajz - Szép Ernőről (1980); A bolond lány (1980); Hamlet (1981)
Három nővér (1981); Pygmalion (1982); Csendélet (1983); Ványa bácsi (1984); Villámfénynél (1986)
Gaudiopolis – In memoriam Sztehlo Gábor (1989); A nagy varázslat (1989); Tiszazug (1991); Lear király (1992)
A pesti legionárius (1994); Manyika halhatatlansága (1996); Pompadour bikiniben (1998); Kávéház (2001)
A Nagyúr - gróf Bánffy Miklós (2001); Rejtélyes viszonyok (2002); A légópincétől a bányalóig (2002)
Könyvei:
Királyok az alagútban; Szépirodalmi, Bp., 1986
Emlék-próba; Welcome, Bp., 1995
…sárból, napsugárból… Szerepek, játszótársak, történetek; Európa, Bp., 2004
Kik vagytok, hé!; Ulpius-ház, Bp., 2009
Fontos, hogy az ember haza tudjon menni. Huszti Péter színművész; szerk. Trunkos Ildikó, Hajba Ferenc; Gondolat, Bp., 2012 (Vinnivaló)
Srác a kakasülőn; Helikon, Bp., 2015
Férfikor hajnalán; Helikon, Bp., 2017
Köszönöm, Prospero!; Helikon, Bp., 2020
Könyvek róla
Gajdó Tamás: Huszti Péter, MMA Kiadó, Bp. (2023)
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.