Szása I Szása
Az Ibsen Stúdiószínházban február 20-án látható Merő Béla rendezésében Zalán Tibor Szása i Szása című tragikomikus fantáziálása egy elsüllyedt világról a Szegedi Nemzeti Színház előadásában, Borovics Tamás főszereplésével.
Az Ibsen Stúdiószínházban február 20-án látható Merő Béla rendezésében Zalán Tibor Szása i Szása című tragikomikus fantáziálása egy elsüllyedt világról a Szegedi Nemzeti Színház előadásában, Borovics Tamás főszereplésével.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. február 20. szombat, 19:00
A történelem gyakran ismétli önmagát, csak időnként fejre állítva hozza vissza a múltat. Darabunk története is egy ilyen abszurd szituációt állít középpontjába. Helyszín Magyarország, idő a rendszerváltozás, szituáció a szovjet csapatok kivonása az országból. Adott két család, egy ukrán, amelyik egy kis vidéki város laktanyájában él hosszú évek óta, és egy magyar, amelyik a városkában lakik. A sors – és az abszurd – minden véletlent megengedő fintora, hogy valamennyien Szásának hívják egymást. Szerepet kap a darabban rajtuk kívül egy pap, akit Béla atyának hívnak a hívei, és egy (volt) párttitkár, akit Béla elvtársnak szólítanak a város lakói (egykori hívei).
A történet lényegében egy barátságról, egy kétségbeesett döntésről, és a rendszerváltás körüli fölkavarodott mocsokról szól. Mocskot, mocskos viszonyokat nem lehet fehér glaszékesztyűben megérinteni. Gondolunk itt arra a nyelvhasználatra, amely időnként a székhez szögezi, és remélhetőleg nem az ajtó felé indítja, a gyengébb nyelvi idegzetű nézőket. Az előadás szigorúan olyanoknak szól, akik már tudják, hogy a művészet ábrázolás (is), és a művészet által használt nyelvi őszinteség áldozatokat kíván írótól, színésztől, rendezőtől, de a nézőtől is. Bízunk a közönség megértésében, bátorságában, befogadói merészségében, s abban, hogy ki-ki szembe mer, szembe tud nézni a közelmúltunkkal...
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Wolfgang Amadeus Mozart A VARÁZSFUVOLA Daljáték magyar és német nyelven, magyar, angol, német felirattal
Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel…
Mi történik, ha egy hatalmát féltő, a földi örömöknek ellenállni képtelen fejedelem, egy feslett erkölcsű, bosszúszomjas, manipulatív nő és egy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!