Dionüszosz, a bor és mámor istene visszatér Thébába, hogy bosszút álljon Pentheusz királyon,
aki nem hajlandó elismerni az ő isteni természetét. Dionüszosz őrjöngő bakkhánsnőkké változtatja a város előkelő asszonyait. A nők végül Kitherón hegyére vonulnak, köztük van Agaué is, a király anyja, aki tébolyultságában saját fiát szaggatja szét. Terzopulosz világhírű görög rendező sajátos látásmódú verziója.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Euripidész: BAKKHÁNSNŐK
Devecseri Gábor fordítása nyomán a szövegkönyvet írta Kozma András
Dionüszosz: BORDÁS ROLAND
Pentheusz: HERCZEGH PÉTER
Agaué: SZŰCS NELLI
Kadmosz, Thébai királya SCHNELL ÁDÁM
Teiresziasz: SZARVAS JÓZSEF
Második hírnök (testőr): VARGA JÓZSEF
Kórus, Asszonyok a palotából, Siratóasszonyok:
a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának színészhallgatói
Battai Lili Lujza, Bognár Bence János, Duma Kata,
Ionescu Raul Gabriel, Jakab Tamás, Juhász Péter,
Kerék Benjámin Dominik, Kiss Anna Gizella,
Krauter Dávid Róbert, Mikita Dorka Júlia,
Polyák Anita, Puskás Balázs Ákos, Russa Karina, Séra Dániel,
Sipos Ilka, Wettstein Márk, Winkler Tamás Ábel
Díszlet- és jelmeztervező: THEODÓROSZ TERZOPULOSZ
Zeneszerző: PANAYIOTIS VELIANITIS
A rendező munkatársa: SAVVAS STROUMPOS
Dramaturg: KOZMA ANDRÁS
Tolmács: PAPASZTERGIU PANAJULA
Ügyelő: Lencsés István, Géczy István
Súgó: Sütő Anikó
Rendezőasszisztens: Vida Gábor
Rendező: THEODÓROSZ TERZOPULOSZ
Az olvasópróba időpontja: 2022. március 10.
A bemutató tervezett időpontja: 2022. május 14.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára Opera IC Audiofil sorozat
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog……
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
