Zeneszerző.
Jávori (Jakubovics) Ferenc egyike Közép-Európa legtermékenyebb és rendkívüli zeneszerzőinek, aki fontos szerepet játszik a klezmer zene népszerűsítésében akár csak a klasszikus zenében, úgy a balett-produkcióban és a musical műfajában. Az a képessége, hogy különböző művészeti ágakat képviselő kiváló kollégáival együtt dolgozzon és mindig megújult erővel alkosson,…
Der er p.t. ingen forestillinger
Zeneszerző.
Jávori (Jakubovics) Ferenc egyike Közép-Európa legtermékenyebb és rendkívüli zeneszerzőinek, aki fontos szerepet játszik a klezmer zene népszerűsítésében akár csak a klasszikus zenében, úgy a balett-produkcióban és a musical műfajában. Az a képessége, hogy különböző művészeti ágakat képviselő kiváló kollégáival együtt dolgozzon és mindig megújult erővel alkosson, a tradicionális zsidó zene iránti példátlan szeretetében gyökerezik. Néhány éven belül az európai világzene fontos alakjává vált.
Jávorit és az általa alapított Budapest Klezmer Bandet teljesítményéért több díjjal is kitűntették, köztük a Kodály-díjjal és a legjobb produkcióért járó Artisjus-díjjal. 2003 augusztus 20-án állami kitűntetést kapott: A Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. Ő a Purim, avagy a sorsvetés című, a Győri Nemzeti Balettel közös produkció szerzője, és zeneszerzője a Klezmer Szvitnek, melyet a Rolla János vezette híres Liszt Ferenc Kamarazenekarral adtak elő és vettek fel. De mindenekelőtt rengeteg klezmer dallamot hangszerelt az általa 10 éve alapított Budapest Klezmer Band számára, a legtöbb dal saját gyűjtésből való.
Jávori egy magyar-zsidó közösségbe született Munkácson. Ennek a városnak jelentős zsidó közössége volt a II. Világháborút megelőzően, ahol a klezmer zene virágzott. Jávori rengeteg dallamot és dalt gyűjtött össze ennek a hajdan vibráló zenei kultúrának az utolsó képviselőitől. Jávori kutatásait részben Bergovszkij Mózes munkássága alapozta meg, aki az 1920-as évek klezmer dallamait gyűjtötte és adta ki, részben pedig a zsidó zene teoretikus gyűjtője, Mihail Stuchevszkij. Visszaemlékezik Guzik Annára, a zsidó zene tradicionális énekeseinek egyik utolsó képviselőjére és Galambos Gyula cigánymuzsikusra, aki híres muszikusoktól több dallamot is megőrzött, és aki a Holocaust áldozata lett. Jávori az ungvári Zeneakadémián szerzett diplomát klasszikus zenészként.
A klezmer zenét a zsidó kultúra egyik legnagyobb kincsének tartják, mely az utóbbi években újra fénykorát éli. Ez az a zene, mely hidat képez a zsidó és nem zsidó származású emberek között, amely mindenkinek tetszik és azonosulni tud vele. Úgy tűnik, hogy a klezmer zene csökkenti Európa politikai határait.
A klezmer zenének szoros kapcsolata van az amerikai dzsesszel. Újjáélesztésének mozgalma az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára, de a gyökerei Kelet-Közép-Európában vannak, abban a régióban, ahol Jávori Ferenc született és ahol ezt a zenét népszerűsíteni kezdte. A tradicionális klezmer zene iránti rajongása és az a képessége, hogy ezt a zenét széles körben meg tudja mutatni, Európa és a világ fontos zenei alakjává teszi őt.
Munkásságáért az elmúlt évek során több díjjal is kitüntették: 2000. januárjában a Magyar Tudományos Akadémia Pro Kultúra Alapítványának kuratóriuma által Kodály Zoltán Közművelődési Díj; a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje; 2009. március 15-én A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE.
